T
iszaörs település Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti részén, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík nevezetű kistájon, a Tiszafüredi kistérségben helyezkedik el. A községen áthalad a 34. sz. főközlekedési út. A település igazgatási területe 3710 hektár. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy Tiszaörs egyes területein már az újkőkorban (vonaldíszes kerámia népe) majd a bronzkorban is éltek emberek. Tiszaörs felszínének kialakításában fontos szerepe lehetett a Tiszának, melynek folyása egykor a falu alapterületét is befolyásolta. A település az egykori folyómeder partján, közel az életet jelentő vízhez, az ármentes térszín peremén, 89-91 m tengerszint feletti magasságban alakult ki.
A település első írásos emléke 1292-ből való, amikor Örs Imre végrendeletében az egri püspökségre hagyományozta Örs nevű birtokát. Az egri püspöki urbáriumban 1551-ben 27 portájával népes faluként szerepel. A település a történelem viharai során többször elnéptelenedett. 1767-ben Eszterházy püspök katolikusokat telepített birtokára, s azóta lakott településként tartják számon.
A település kulturális és idegenforgalmi értékei kedveltek a turisták számára.
A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1783-ban épült, a késő barokk klasszicizmusának jelentős alkotása, mely a település egyetlen műemlék épülete. A falukép szempontjából meghatározó jelentőségű a falu legmagasabb pontján - egy kunhalmon - található 1880-ban épült Kanizsay féle kápolna a hozzá vezető 14 stációból álló kálváriával.
A község határában található Lovasudvar ifjúsági szállója, konferenciaterme, látványkonyhája, állatfarmja várja az aktív pihenésre vágyó látogatóit.
A település több filmforgatás - a Talpalatnyi föld, a Tízezer nap, az Árvácska, a Fehér kócsag és a Hortobágy legendája - helyszíneként vált ismertté.
A településünk hagyományos rendezvényei: Fut a Falu, Szüreti Bál, Veterán járművek találkozója és gasztronómiai fesztivál.
