Ki lehet közfoglalkoztatott? Mennyit kereshet? Milyen jogai és kötelezettségei vannak? Milyen támogatásban részesülhet ha a közfoglalkoztatásból normál munkaviszonyt létesít?A közfoglalkoztatási jogviszony sajátosságai. Munkaszerződés, szabadság, fizetés nélküli szabadság. Ezekről lesz itt szó.

A 2011. évi CVI. törvény alapján közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

a) törvény által előírt állami feladat, vagy 
b) a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy 
c) a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy 
d) a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen – egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy 
e) a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszonyt. 

Ki lehet közfoglalkoztató?

A 2011. évi CVI. törvény határozza meg, hogy ki lehet közfoglalkoztató. Közfoglalkoztató alapvetően az lehet, aki valamilyen állami vagy önkormányzati feladatot lát el, vagy helyi, illetve azon túlmutató közösségi tevékenységet végez. Ilyen például a helyi és nemzetiségi önkormányzat, vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok, az egyház, az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, a szociális szövetkezet.

Ki lehet közfoglalkoztatott?

Azt, hogy ki lehet közfoglalkoztatott, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény határozza meg. Közfoglalkoztatott az lehet, aki: - munkaviszonyt létesíthet, 16. életévét betöltötte, és a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső - FHT-ban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy.

Legfontosabb sajátosságok:

A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályait a 2011. évi CVI. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közfoglalkoztatási jogviszony legfontosabb sajátosságai a következők: csak határozott időre (legfeljebb 12 hónap) létesíthető, a jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni (közfoglalkoztatási szerződésben), próbaidő nem köthető ki, a rendes munkaidő időtartama 4, 6 vagy 8 óra lehet. A közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult a közfoglalkoztatott. A közfoglalkoztatottak bérezésénél a jelenléti ív a munkabér elszámolásának az alapja. A munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult, közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén, az állásidőre a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott bérezésre jogosult.
A szabadság mértéke közfoglalkoztatási jogviszonyban naptári évenként 20 munkanap, a szabadsága tartamára a közfoglalkoztatottat közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér illeti meg, fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni a közfoglalkoztató, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt olyan munkáltatónál, aki nem lehet közfoglalkoztató (például gazdasági társaság, egyéni vállalkozó), legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít, kivéve, ha a közfoglalkoztató a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja (például: a kistérségi Start mintaprogramok mezőgazdasági elemében, valamint egyes országos közfoglalkoztatási programokban, várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a közfoglalkoztatott számára, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.

. január elsejétől a következőképpen alakul:

• Ptk. szerinti gazdasági társaság: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság.
• Egyéni vállalkozó, egyéni cég.
• Vízi társulat.
• Erdőgazdálkodó.
• Szociális szövetkezet.