A kunhalmok

 A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a honfoglalás előtti időkből származnak. A kunhalom „olyan öt-tíz méter magas, húsz-ötven méter átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt.”

Tiszaörs határában is találunk néhány tekintélyes kunhalmot. Tiszaigar felől, a 34-es út mellett balra van a Csárda-halom (90,5 m). Útszéli csárda állott valaha a lábánál. Szabályos alakú, homokhátra települt kurgán (94,1 m).

Kálvária-halom a régi temető halma (94,1 m). Csúcsos formájú halom a település délkeleti szélén, a 34-es műút szomszédságában, tetején kápolnával, illetve régi sírokkal.

 A Fagyal-halom (90,2 m), a falu déli határában, közvetlenül a 34-es műút és a madarasi határ szögletében található. Határcsatorna, zsilip és nyárfasor húzódik a közelében, ezért nincs jó kilátás a halomról.

Tiszaörsről Nagyiván felé indulva, az elkanyarodó műút és a régi iványi-örsi út szegletében, a műúttól északra kb. 300 m-re van a Nagy-állás-halom (95,5 m). Amikor ezt a területet még csak legeltették és nem volt feltörve, itt igen jelentős jószágpihenő hely volt (állás). Nagy, lapos halom.