Sarlós Boldogasszony ünnepe

Tiszaörs Jász- Nagykun- Szolnok megyei község Tiszafüredtől 13 kilométerre, délre.
Első írásos emléke 1292-ből való, amikor Örsi Imre végrendeletében birtokát az egri püspökségre hagyományozta.
A falu lakosságának jelentős része ma is katolikus vallású.

Tiszaörs felszínének kialakításában fontos szerepe lehetett a Tiszának.
A település az egykori folyómeder partján, 90 m tengerszint feletti magasságban alakult ki.
-1551-ben népes falu, 27 portájával szerepel az egri püspöki urbáriumban,
-1571-ben templomát említi a török adólajstrom is.
A település a történelem viharai során többször elnéptelenedett. 1766-ban Eszterházy Károly püspök elhatározta, hogy birtokán plébániát állít fel, és templomot építtet.

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt későbarokk római katolikus templom Francz József püspöki kőművesmester vezetésével 1785-re készült el, főoltárképét, mely Mária látogatását ábrázolja Erzsébetnél Zirkler János egri festő festette. 28 méter magas tornyában két harang lakik.
A délidőben megszólaló 2 mázsa 30 kilogrammos harangot Sarlós Boldogasszony tiszteletére öntették a tiszaörsi hívek Seltenhoffer Frigyes harangöntő műhelyében Sopronban, 1924-ben.

Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. A Sarlós Boldogasszony Mária látogatását eleveníti fel a várandós Erzsébetnél, Keresztelő Szent János anyjánál.

A négy evangélista közül Lukács írja le a ma Sarlós Boldogasszony ünnepeként ismert eseményt. Erzsébetnek, Mária idős rokonának és férjének, Zakariásnak nem volt gyermekük. Amikor a papként szolgáló Zakariás illatáldozatot mutatott be, megjelent előtte Gábor angyal és megjósolta, hogy fiúgyermekük fog születni.

Fél év múlva Gábor angyal Szűz Mária előtt is megjelent, hírül adta, hogy Isten fiával várandós, s hogy idős rokona is fiúgyermeknek fog életet adni. Mária elindult, hogy meglátogassa Erzsébetet, három hónapig maradt náluk.

A Sarlós Boldogasszony ünnepén ezt a látogatást ünnepeljük. Az ünnep elnevezése a kereszténység előtti időre utal, a Boldogasszony kifejezés valószínűleg egy ősi istennő neve. Gellért püspök tanácsára kezdhették el használni Szűz Mária szinonimájaként a 11. században. Az egyházi ünnep viszonylag későn, csak a 14. században terjedt el, s mivel egybeesett az aratás kezdetével, a népnyelv sarlós jelzővel illette. Nemcsak a név, hanem az ünnep is pogány eredetű, eredetileg a betakarítás, a nyári munkálatok jeles napja volt.

A magyar őshagyomány "Boldogasszony" értelmezése,   Molnár V. József írása  -(Kérem kattintson
a névre)